Alsó tagozatos kisiskolás voltam. Kézen fogva mentünk valahova az iskola környékén, amikor megláttam egy furcsa formájú fehér autót. Nyugatnémet rendszáma volt, és valahonnan ismerős alakja. Otthon fellapoztam az autós kolibri könyvet, és meglett a típus: NSU Ro 80. Írták, hogy érdekes meg különleges, meg Wankel. Ennyi maradt meg bennem.

Eltelt harminc év. Autókáztam valahol az unásig ismert környéken, amikor félve, a tűzfalnak támasztva ugyanolyan fehér formát láttam meg. Pár hónap múlva még mindig ott állt az autó. Egy veszedelmes nyári napon fogtam a fényképezőgépet, és elmentem megnézni a kocsit. Rendes ember őrizte, körbemutogatta. Kegyetlenül meg volt rohadva, ahogy láttam. Belül kicsit dohos, poros kárpit. Kinyitottam a kesztyűtartót: benne papírok. Többek között kompjegyek Szántódról, Tihanyból. Rajtuk pecsét, dátum. Amikor alsó tagozatos kisiskolás voltam.

2012.09.12.