Ennek a posztnak talán az lehetne a címe, hogy életképek egy restaurátor lehető legjobb tudása szerint elkészült munkájából. Merthogy nekiláttam szétbontani a járós kocsit, a kontrollálatlan olajcsöpögést és a csúf váltóhangot megszüntetendő. Jöjjenek a képek.

Tekintve, hogy a kocsi sokat fogyaszt, és tudva, hogy a tömegcsökkentés a fogyasztáscsökkentés egyik leghatékonyabb fegyvere, az egyszeri restaurátor minden eszközt megragadott. Itt például az 1 g tömegű réz anyasarut hagyta ki a rendszerből. Helyette átdugta az apasaru likán a vezetéket, és jól beszigszalagozta. Legalább 0,5 g tömegnyereség.

A motortér a műveletek előtt. A gépháztető már lekerült.

Ez a szintén tömegcsökkentettnek tűnő alkatrész a hűtő leeresztő csavarja. Acél csavar a réz hűtőben, alatta réz alátét. Meglepően rövid csavar, gyanús.

A hűtő sarkából tekertem ki. Érdekes, nem folyik a lé a likon. Vajon miért?

Ja, hogy beletörött a hűtőbe a fele? Egy profi restaurátor nem vacakol ilyen piti dolgokkal. Tömített? Persze. Hát aztán?

Ez a míves fém-bőr kompozit tömítés a hűtő légtelenítő csavarja alatt lakott.

Újabb szép példája a tömegminimumra törekvésnek a hűtőrács rögzítése. A kötöződrótnál nincs kisebb tömegű rögzítési módszer. A drót rögzítése elegánsan takartan, az első kereszttartó alsó felén történik:

Újabb kép:

Az első motortartó híd rögzítése a blokk elejéhez. A gyári hosszú, nehéz tőcsavarok helyett itt-ott könnyebb fejescsavarok, a mester sokéves tapasztalata alapján. Figyeljük meg a biztonságra törekvést az önzáró anyákkal.

A biztonságra törekvés újabb szép példája a testvezetékek megoldása. Kék műanyag burkolatuk jól harmonizál a fényezéssel. Elhelyezésük maximálisan kihasználja a blokk adta lehetőségeket. A gyári, vastag réz testvezetéknél biztos könnyebb pár grammal ez az elrendezés.

Itt a vízpumpa és a blokk dekni között gyárilag egy O gyűrű van, amely kívülről nem látszik. A felújított vízpumpát a mester a primitív O gyűrű helyett vastag piros tömítéssel támogatta meg, a biztonságra törekvés jegyében.

A vízpumpa hátlap tömítései láthatólag pasztát kaptak vékony klingerit tömítés helyett. Mindent a tömegcsökkentésért.

Végül egy kép az idő vasfogáról, amint a vízcső acélcsonkján végzi a már sokszor emlegetett tömegcsökkentést.

A fentiek alapján úgy érzem, vár még rám néhány ösztönösen kialakult restaurátori megoldás a további bontás során...