Mutatom a mai nap hősét:

Ebből talán sejthető a végeredmény. Egyszóval, be kellett üzemelni az új játékszert.

Előkerestem a csavaros dobozból a blokkot rögzítő első tőcsavarokat, és becsavartam az első deknibe. Aztán szülő megkereste az ezeréves kötelet, és rácsomóztuk a blokkra. Kinyitottuk a zsiráfot, beakasztottuk a horgot, és pár perc múlva a levegőben lengett a mázsás blokk:

Mit mondjak, nagyságrenddel könnyebb volt így dolgozni, mint négyen cipelve-rángatva ugyanazt a tömeget.

A kényelmes beszereléshez útban volt az első stabilizátor. Megemeltem a kuplungharangot a krokodillal, hogy könnyen lehessen rácsúsztatni a blokkot:

Bekentem zsírral a konverter ház vezetőcsapját és a blokk illesztőperselyeit. Összeválogattam a blokkcsavarokat. A zsiráffal egy méter szabad helyen rá tudtam fordulni a kocsi elejére. A zsiráf lábai bőven elfértek a kocsi eleje alatt, a krokodil sem zavart. Szülővel nekiláttunk a helyére ereszteni a blokkot. Az egész nagyon könnyedén ment. A konverter középcsap helyére csúszása után már nagyjából központos volt a blokk vége és a kuplungház. Beakasztottam a felső csavarokat, majd eresztettük tovább a blokkot. Beakasztottam az egyik alsó csavart is.

A blokk elején felcsavaroztam a kereszttartót az első deknire. Próbáltam felcsavarozni a kereszttartó végeit a rögzítő bakokra, de nehezen ment. Kis legózás után kiderült, összecseréltem, vagy talán régebben összecserélték az első és hátsó rögzítő csavarokat. Addig permutáltam a kétféle méretű 6 db csavart, míg kiderült, a hosszabbak valók előre, a körülbelül egyforma rövidek a kuplunghoz. Az első kereszttartó bakokhoz rögzítése után meghúztam a négy hátsó blokkrögzítő csavart. A blokk bent lakott a motortérben a helyén. Végre.

A nyomatékváltó olajcsövei következtek. A blokk rövidülés miatt mindkettőt kicsit feszíteni és görbíteni kellett, de végül szépen a helyükre mentek. Természetes, hogy a visszafolyó csövet le kellett ehhez venni, mert elég kretén helyen kellett átbújtatni. Természetes, hogy egy deci olaj kifolyt, hiába próbáltam fél kézzel befogni a likat, míg másikkal a csövet nyomorgattam.

A következő lépésben feltettem a kormányszervó szivattyút. Ismét le kellett venni a szíjtárcsáját, amihez ismét lehúzó kellett. Kicsit szűkös volt a hely, játszani kellett a rögzítő csavarok behelyezésével és a szíjtárcsa visszarakásával. A szíjtárcsát forgatva dolgozott az olaj az olajtartályban, csinált valamit a szervó. Itt a mai végeredmény:

Lehet tovább haladni, arccal az elektromos rendszer felé, hogy pörgethessen az önindító.

A fék közben nagyon jó lett. Két centiméter pedálút után harap, szuszog a szervómembrán, felengedve visszahúzzák a betéteket a karmantyúk.