A mai napra egyetlen képpel tudok szolgálni:

Ez így nem túl látványos, elismerem. Csakhogy. Még ősszel, a szervizkönyvet nézegetve döbbentem rá, hogy célszerszámok nélkül nem lehet összerakni a blokkot. Érzésre le is gyártattam, amit úgy véltem, hogy kellett. Utána fúrtuk szülővel, reszeltem egy sort, alakítottam, mire olyan lett, ami tetszett és működött is.

További pár hét után az is világos lett, hogy a blokk összerakása minimum kétszemélyes játék, de lehet három személyes is. Nem feltétlen a tömegek miatt, de azért is. Közben a szervizkönyvet bújva megértettem, mi az összerakás technológiája. Például kell hozzá szerelőlámpa.

Ma lett annyi idő, hogy lepucolgattam az oldaltömítéseket, megtörölgettem mindent. Kivettem a dugóból az olajterelő lemezt, amit a múltkor betettem, és azt is elmostam, majd visszaműtöttem dupla dugattyúgyűrűstül. Aztán összetereltem tesót és szülőt, és nekiláttunk tesztelni a dugattyú felrakását a főtengelyre a célszerszám segítségével. Fél óra múltán, néhány elrontott kísérlet és újból kiesett olajterelő lemez után fenn volt a dugattyú a főtengelyen. Megnéztem, így kompletten bele lehet-e tenni a középső blokkrészbe a főtengelyt. Sajnos nem lehet. A dugattyú lejött a főtengelyről és a kettős dugattyúgyűrűs tömítésről, és külön a főtengely ment bele a blokkba. Valahogy alátámogattuk, és nekiláttunk a helyén zsonglőrködni az immár kb. 35 kg öntött acéllal. Újabb fél óra alatt rájöttünk azokra a trükkökre, amelyek az összeállításhoz, hézagoláshoz, alátámasztáshoz, kenéshez kellettek. Nem mellékesen beraktam a dugattyú blokkrész felőli oldalába a tömítéseket, és reméltem, nem nagyon fognak kiesni. Csak kétszer potyogtak ki apró mindenféle darabok szerelés közben. A profik vazelinnel dolgoznak, nekem csak 10W40 olaj volt kéznél. A 12 fokban ez is kellemesen sűrűnek bizonyult. Végül sikerült, bepattant a kettős dugattyúgyűrű a helyére. Még pár apróbb ütés, és a helyén volt a dugattyú. Uff.

Boldogan dolgoztam volna tovább, de elfelejtettem, mi a dugattyú pozíciója és a forgásirány az éltömítésekhez. Inkább leálltam, pucolgattam mosogattam a következő dolgokat. Nem reméltem ma ekkora haladást. Most megnézegetem a szétszerelési fotókat, és amit lesz idő, összerakódik ez a rotorház.

Közben töröm a  fejem a saroktömítés pasztillákon. Határozottan kevésbé állnak ki, mint az oldaltömítés élek, de a rugójuk is más, sokkal merevebb. Azt hiszem, jobb lesz így összerakni, beindítani, és tesztelni, jó-e a jelenlegi állapot.