A fedélkopás valós értéke továbbra sem hagyott nyugodni. Tovább kérdezősködtem az ismerősöktől. Most Kiss Gyula, BME nyugalmazott tudományos főmunkatárs segített megoldani a problémát. Kiderült, hogy a rendelkezésekre álló mérőgépeknek a fedél túl nagy és/vagy nehéz, konkrét mérés nem lehetséges. Ellenben van egy módszer, amivel a felület lemásolható, és a másolat könnyebben mérhető. Sárga műgyantával mintát vettünk a fedél néhány helyéről:

Miután a gyanta megkötött, levettük a felületről, és kész volt a negatív:

Kicsit buborékos lett, de találtunk benne használható részeket. Ezek a minták 25 mm átmérőjűek, mérőgépre könnyedén feltehetőek. Első körben optikai mikroszkópon ellenőriztük, sikerült-e a másolás. A kopáslépcső rendkívül kicsi, kizárólag megfelelő irányú fényben látszott megfelelően.

A negatív mérését lézeres felületmérő gépen végezte Bauernhuber Andor tanársegéd úr. Így nézett ki a minta a gépen:

A két piros kupac egy-egy adag gyurma, ami a mintát rögzíti feldőlés ellen. A gép egy 3x3 mikrométeres felületet tapogat le lézersugárral. A felület magasságát a lézersugár visszaverődése alapján követi:

Ez a berendezés sem mai darab, de tökéletesen működik. A felvett felület és egy tetszőleges síkmetszete így néznek ki:

A képen tisztán látszik, hogy a kopáslépcső magassága körülbelül 30 mikrométer, azaz 0,03 mm. Ez már kézzel érezhető, de még a felújítási határértéken innen van. A 30 mikrométer pont egy nagyságrenddel nagyobb, mint az érdességmérővel mért 2 mikrométeres érték. Éreztem, hogy az a mérés valahogy nem volt megfelelő. Most viszont már nyugodt vagyok, mehet össze a blokk felújítás nélkül.

Köszönöm Kiss Gyulának és Bauernhuber Andornak a segítséget.